"For the May Day is the great day, 
Sung along
the old straight track. And those who ancient
lines did ley Will heed this song that calls them back."
Beltane ünnepét világszerte megünneplik. A kelta ünnep másik neve: Cetsamhain - az ünnep ellenpontjára, Samhain-ra utal. Egyéb elnevezései: May Day, Walpurgis-éj, majális. A nap pogány eredetű szimbóluma a májusfa - egyes vidékeken jakabfa. A középkori egyházatyák ezt próbálták a keresztény jelképpel, a feszülettel behelyettesíteni, innen az egyik elnevezés, a Feszület napja. A görögök, rómaiak e napon köszöntötték Maiát, az ötödik hónap védő istennőjét.
Beltane az ünnep ősi kelta neve, az ír-kelta "Bealtaine" vagy a skót kelta "Bealtuinn." anglicizált változata. Mindegyik egyaránt Bel tüzét jelenti. Bel (Beli, Belinus) a kelta fényisten. A közel-keleti Baal istenre vezetik vissza eredetét.
Beltane eredetileg kelta vagy druida tűzfesztivál volt, amit az Istennő és a Szarvas istenség egyesülésének megünneplésére celebráltak, a termékenység dicsőítésére. Az ősidőkben juhokat áldoztak fel tűzben, a termékenységért. Walesben Creiddyladhoz kapcsolódott az ünnep, és gyakran Május Királynőjének hívták.
Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe. Ekkor szeret bele az Istennőbe, és szerelmük beteljesül a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség. Az Ő termékenységének, megtermékenyülésének ünnepe ez.
A virágok és a zöld lombok az Istennőt jelképezik, maga a májusfa az
Istenséget. Beltane jelenti az életerő, a szenvedély visszatérését, és a
vágy beteljesülését.
Eredetileg fallikus szimbólum. Főleg legények állították a
kiszemelt leányoknak. Sikeresebb leányzók udvarában több fát is
állítottak. Akinek az udvarában egyetlen májusfa se került, az
elhagyatottnak, árvának érezhette magát. Az egyes fafajtáknak is megvolt a
sajátos jelentése. Színes kendőkkel, szalagokkal díszítették föl, ezek
egyértelmű nőszimbólumok. Máshol enni és innivalókkal díszítették,
és a legényeknek kellett lehozni. Körültáncolták.
Egyéb
népszokások:
A házakat zöld lombokkal ékesítik
fel.
Más népszokások: íjászverseny (vö. Robin Hood,
Ivanhoe), lakoma, zene, tánc, tivornya. A leányok
megmosakodtak a Beltane-hajnali harmatban, hogy szépek és fiatalok
maradjanak.
Az egyik legszebb szokás: a falu vagy város fiataljai kimennek a mezőre, erdőbe április 30.-án éjfélkor, virágokat szedtek, azt hazavitték, és azzal ékesítették magukat, otthonaikat. Minden egyes háznál megálltak, lakomáztak, ettek-ittak, jól érezték magukat.
Az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok. A ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.
A rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei
pogány népszokásokkal. Három napig tartó, orgiasztikus jellegű mulatozás
volt a lényege. Természetesen termékenységvarázslás volt minden ilyen
fesztivál értelme.
A keresztény egyház két vértanúnak,
szent Fülöpnek és szent Jakabnak adta e napot, ám a pogány eredet
ez esetben is vitathatatlan.
Manapság is megmaradt a nap
vidám, mulatozós jellege, az emberek kivonulnak a szabadba, májusfát
állítanak, körültáncolják.
Wicca
és pogány körökben is
örömünnep, tele vidámsággal, alkalmi nótázással, jó
időtöltéssel.
Íme, egy May Day-dal a Jethro Tulltól:
(1977, "Songs from the Wood")
"For the May Day is the great day,
Az Istennőt jelképezi - a nőiség lényegét, minden vágy
végső célját, a májusfa méltó párját. Pogány népszokás szerint akik
átugorják a tüzet (melyet üstben gyújtottak vagy szabadon) - azoknak
teljesül a kívánságuk, és boldogok lesznek.
piros gyümölcsök, zöldsaláták,
vörösbor, rosé, puncs, nagy, kerek zablepény vagy árpasütemény.
Tejtermékek, sárga virágszirmokkal díszített puding,
vaníliafagyi.
tömjén, orgona, rózsa
sötétzöld
smaragd, narancsszínű karneol, zafír, rózsakvarc.
Az ünnep hagyományos mesterségei: a szövés, fonás - és minden olyan tevékenység, melynek lényege abban áll, hogy két különböző szubsztanciából létrejön egy új, harmadik minőség, Beltane szellemében.